Átalányadózás 2023, állásfoglalás a járulékok, hozzájárulások témájában

Kérdés:

Ha egy átalányadózó egyéni vállalkozó hónap közben vált főfoglalkozású egyéni vállalkozóból 36 órás munkaviszony melletti vállalkozóra, a havi fizetendő járulék számítását hogy kell elvégezni, különösen akkor, ha a negyedéves bevételének 1/3-ad része, ami a havi jövedelem szerinti járulékalapja, például csak 100000 ft, és a vállalkozó 15-én lesz 36 órás munkaviszony melletti vállalkozó? Kell-e foglalkozni ezzel két időszakkal külön, pl.: a 15 napra jutó minimálbér szerinti járulékalapja 134500 ft, és amennyiben a negyedéves bevétel 1/3-a ez alatt van, akkor a 134500 ft lesz a járulékalap, vagy a 100000 ft-ot is meg kell bontani (50-50 ezer forintra), és a 36 órás munkaviszony időszakára arányosan jutó 50 ezer után a járulékot meg kell fizetni? Kell-e azzal foglalkozni, hogy esetleg a főállású időszaka alatt tényleges bevétele mennyi volt, esetleg az idő alatt nem is folyt be bevétele?
 

Állásfoglalás:

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 40. § (2) bekezdése szerint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.
 
Hasonlóan rendelkezik a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 6. § (2) bekezdése, miszerint az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja az év elejétől [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben adóalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt, azzal, hogy az adóalap nem lehet kisebb az adóalap megállapításának különös szabályai szerint megállapított összegnél.
 
Ezen göngyölített alapok meghatározásánál a tárgynegyedévben megszerzett bevételből kiindulva kell a személyi jövedelemadó köteles jövedelmet megállapítani, melyet már a továbbiakban nem kell a tekintetben vizsgálni, hogy a negyedéven belül mely napon történt annak megszerzése. 
 
Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó e tevékenységét a tárgynegyedév egészében folytatja, akkor függetlenül attól, hogy a munkavégzés jellege a negyedéven belül változik, biztosítási jogviszonya folyamatos, így a havi járulék- és adóalap meghatározásakor a negyedévre számított göngyölített járulék- és szociális hozzájárulási adóalapot hárommal kell osztani. A levelében foglalt példa szerint ezen összeg 100 ezer forint.
 
Tekintettel az egyéni vállalkozó járulék- és szociális hozzájárulási adófizetésének általános és különös szabályaira, az előzőek szerint számított járulék- és adóalapot (100 ezer forintot) arányosítani kell azon napok számára vetítve, ahány napig az adott hónapban főfoglalkozásúként, illetve mellékállásúként tevékenykedett az egyéni vállalkozó [Tbj. 42. § (10) bekezdés, Szocho tv. 8. § (4) bekezdés]. 
 
A példa szerinti esetben, ha az egyéni vállalkozó a tárgynegyedév adott hónapjában 15 napig főfoglalkozású, akkor a fentiek szerint havi járulékalap harmincad részének 15 napra számított összegét kell meghatározni. Amennyiben ezen összeg kisebb, mint a megfelelő minimálbér harmincad részének 15 napi összege, akkor ez utóbbi után kötelezett a hónap első fele vonatkozásában járulékfizetésre. Ugyanígy kell arányosítani a szociális hozzájárulási adó alapját is azzal, hogy a fizetendő adó alapja az adott napokra legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része. 
 
A tárgynegyedév adott hónapjának 16. napjától, másodfoglalkozású egyéni vállalkozóként a járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja egyaránt az átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem. Vagyis a fentiek szerint számított havi járulék- és adóalap harmincad részének 15 vagy 16 napra (adott hónap naptári napjainak számától függően) kiszámított összege jelenti a közterhek alapját. 
 
Végezetül felhívjuk szíves figyelmét, hogy a 2358-as járulékbevallás teljesítésekor, ha a biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó foglalkoztatás minősége a bevallási időszakon belül változik, a bevallást a teljes negyedévre kell benyújtania és annyi AT-01, AT-02, AT-03 és 02-es lapot tölt ki, ahányféle foglalkoztatás minősége kóddal a tárgyidőszakban rendelkezett. A felsorolt lapokat a biztosításban töltött idők szerinti bontásban, az alkalmazás minősége kód feltüntetésével kell kitölteni.
 
Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.