Járulékfizetési példák átalányadózó egyéni vállalkozó státuszának változásakor

Gyakran felmerülő kérdés, hogy miként alakul az átalányadózó járulékfizetése, ha változik a státusza.

Az Adózóna Válaszadó digitális adószaklap 2024. szeptemberi számában szerepel egy cikk, "Járulékfizetési példák átalányadózó egyéni vállalkozó státuszának változásakor" címmel.

Ebben három státuszváltást mutatnak be, ugyanazon bevétellel, jövedelemmel

kalkulálva, 40 százalékos költséghányadot alkalmazva.

Alább a cikkben szereplő példák rövidített összefoglalása:

1. a fenti vállalkozó július 31-éig főfoglalkozású, míg augusztus 1-jétől rendelkezik heti 36 órás foglalkoztatással

járó munkaviszonnyal.

Az év első hónapjában fizetett minimum járulék csökkenti az szja-köteles jövedelem alapján megállapított járulékalapot.

Tehát e vállalkozó mellékállásúként mindaddig nem fizet járulékot, amíg az szja-köteles jövedelme meg nem

haladja az 1 867 600 forintos összeget.

2. a vállalkozó július 31-éig rendelkezik heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal,

míg augusztus 1-jétől főállású.

Ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettségre nincs hatással a korábban megfizetett járulék összege.

3. a vállalkozó 2024. augusztus 1-jétől nyugdíjas, ezt megelőzően rendelkezett heti 36 órás munkaviszonnyal.

Mivel a vállalkozó augusztus 1-jétől nyugdíjas, a szeptemberi jövedelmét már sem járulék, sem szociális hozzájárulási adó nem terheli.

A júliusi jövedelméről pedig külön bevallásban ad számot. Az Art. 52. paragrafusának (5) bekezdése értelmében, ha

az szja-törvény rendelkezései szerint átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozó öregségi nyugdíj iránti

igényt nyújt be, az igénylés benyújtását követő 30 napon belül saját magára vonatkozóan soron kívüli adóbevallást

tesz az 50. paragrafus (2) bekezdésében meghatározott adatokról a bevallással még le nem fedett, az öregségi nyugdíj

megállapításának általa kért kezdő napját megelőző napig terjedő időszakra vonatkozóan.

Abban az esetben, ha a vállalkozó például július 15-étől vált volna nyugdíjassá, és a júliusi bevétele csak július

21-én realizálódott volna, akkor a fent említett bevallás a július 1-jétől 14-éig terjedő időszakra vonatkozna, és így

már a július havi bevételből származó jövedelem is mentes lenne a társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségek.